Peti (Dalkó Péter)

Született: 1987. február 10.
Meghalt: 2010. január 18.

Egy nagyon kedves, aranyos fiú volt. Mindenkit szeretett, őszintén és tisztán, mi is nagyon szerettük,

soha nem fogjuk elfelejteni halk szavát és kedves mosolyát!

Nyugodj békében, pihenjen meg a tested és a lelked, őrizzétek egymást Zsolával tovább!

Ha meghalok, engedj, hadd menjek el!
Vár reám, mit látnom s tennem kell.
Könnyeiddel magadhoz ne köss,
Örülj, hogy sok évünk volt közös.
Szerettelek. Hogy mily jó volt veled,
Te meg nem tudhatod, csak sejtheted.
Hogy szerettél, köszönöm neked,
De útra most már egyedül kelek.
Bánkódj kicsit, ha bánkódnod muszáj,
De túl sokáig magadba ne szállj!
Csak rövid időre leszek tőled távol,
S emlékem szívedben addig is világol.
Sosem leszek messze, megy tovább az élet.
Látni s érinteni nem tudsz engemet,
Szívedből érezd szeretetemet!
Veled lesz mindenkor, lágyan átölel,
Míg végül te is egyedül indulsz az úton el.
Tárt karokkal várlak majd s boldog mosollyal,
Hazaérsz hozzám minden bizonnyal!!

Ők benned élnek tovább még Te is élsz,
Emlékük mindig fáj, és örökre elkísér.
Sírj hát, mert ez nagyon-nagyon fáj,
Fáj az a kép, mit belül csak te látsz.
Szeretgetnéd, simogatnád őket, de nem lehet,
Könnyekkel öntözöd fájó emlékedet.

 

Zsola (Dalkó Zsolt)

Született: 1992. augusztus 11. Balassagyarmat
Meghalt: 2008. december 6. Balassagyarmat

Mindösszesen csak 16 éves volt!
 

Ha felnézek az égre, az Ő arcát látom
Mintha mosolyogna, s enyhül aggódásom
Látom a csillagok közt, fényesen ragyog,
Csak azt sajnálom, hogy én nem Vele vagyok.

Lennék inkább százszor vele, odafönn az égben
Mint idelenn nélküle az örök szürkeségben
A színek itt megkoptak, minden élettelen
Nélküle nincs örömöm, a bánatom végtelen.

Ez a legnagyobb fájdalom mi egy szülőt érhet,
Istenem segítsd Őt, csak erre kérlek!
Légy vele, óvd, vigasztald, öleld át helyettem,
Istenem, Te tudod mennyire szerettem!"

Gyújts gyertyát az emlékükre ...